Újkenyér hava /Augusztus/

6. Urunk színe változása
(Jézus tábor-hegyi színváltozásának ünnepe.)

A Tábor-hegyen jelen volt Jézus, s e világból három, általa kiválasztott férfiú: Péter, Jakab és János; a másik világból pedig két nevezetes szent: Mó-zes és Illés. Az Ég megnyílt, a Szentlélek nagy fényességben megjelent és az Atya szava hallatszott: "Ez az én szerelmetes Fiam." Jézus égi fényben "iz-zott", az apostolok úgy láthatták õt, miképpen a mennyben Atyja jobbján tündököl. Az ünnep a keleti egyházból került át a latinba; III. Kallixtus pápa a nándorfehérvári gyõzelem hálaemlékezete okán tette az egyházban egye-temessé.
Székelyföldön a csíksomlyói Salvator (Silátor, Szálvátor) kápolnához ve-zetõ meredek út "Jézus hágója". Régebben a búcsúsok csupasz térddel kúsztak föl rajta. A Színeváltozás kápolna a megnyílt égbõl lajtorján leereszkedõ angyalok alkotása.

Nagyboldogasszony
(Nagyasszony; Mária mennybemenetelének, mennybe vételének és egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe.)

Nagyboldogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedõ idõszaka. Ünnepét Szent István is megüli. Ár-pád megkeresztelkedett hada Gellért közbenjárására Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát és az egész országot, a hazát. Az országot és a királyságot Mária örökségének, tulajdonának érezte és vallotta. Õ volt az Ár-pádok mennyei édesanyja; Emese álma hagyományunk tette "alkalmassá" erre. Mária hazánk örökös királynéja. Eleink Fehéregyházán Árpád sírja fölé Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot; de az õ védelme alatt ál-lott a székesfehérvári bazilika, az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, a vá-ci, a gyõri püspöki székesegyház, Szent István alapításai. Máriabesenyõ, Má-riacsalád, Máriagyûd, Máriakálnok, Máriakéménd, Máriakönnye, Máriamakk, Márianosztra, Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, Má-riavölgy fõbb búcsújáró helyei.
Mária halála, temetése, mennybemenetele a középkornak; mennybe-vétele és megkoronázása a barokk kor jellemzõ ikonográfiai vonása. Az õsegyházig visszanyúló néphagyománya szerint a Megváltó Mária holttestét nem engedte át az enyészetnek; röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsõségbe. XII. Pius 1951-ben e néphagyományt dogmai rangra emelte. Mária elszenderülését és mennybemenetelét a legköltõibb módon a barokkban fogant "Makula nélkül való Tükör" mondja el, "istória" is készült belõle, legtanulságosabb Varga Lajos "szentember" fo-galmazása, amely fölöleli a teljes hazai hagyományt. Máriapócson a Boldog-asszony elszenderülését hatalmas temetõi menettel és szertartással ülik meg, amelyen egyben a meghalt búcsújáró hívekrõl is megemlékeznek. A bú-csúsok kezében gyertya világít. Tápán azt tartják, hogy ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítótûzben szenvedõ lelkek, akik életükben tisztelettel voltak iránta. E táj találós kérdése: "Hol magasabb a föld az ég-nél?" s a válasz: "Ott, ahol Máriát eltemették." Rábaközben az ünnep elõ-estéjén az asszonyok összegyülekeznek egy frissen ásott, de még üres sír körül; imádkoznak és énekelnek.
Kilencféle virágból kötik a koszorút Nagymányokon, és a padláson a vetõbúzába is tesznek szirmaiból. (Az ókor népei istenasszony szobrocs-kákat helyeztek a vetõgabonába.) Babarcon a virágot gyermekek gyûjtik össze. Szemverés ellen apró gyermek párnája alá teszik, de a nagyobb családtagok párnája alá is jut belõle. A felravatalozott halottat szenteltvízbe mártott virággal hintik meg. Az elhunyt családtag sírjára teszik a szentelményt Hímesházán. Nagynyárád asszonyai a szentelt csokorral keresztet vetnek a padláson lévõ búzára, majd a csokrot rá is teszik Várgesztesen és Vértes-somlón az ablakrács vagy az ajtó fölé teszik Égiháború idején a tûzre vetnek belõle. A budaörsiek szerint a virágok örülnek, ha Boldogasszonynak áldoz-hatják magukat. A ház gerendáira tûzték a virágokat Dunaszentmiklóson. Hajóson a csokrot újhold péntekjén készítették, kenderkóccal kötötték át, rontás ellen füstöltek vele, s a betegek teája volt. Eleken hét- vagy kilencféle virágból készült a csokor, szekrényben tartották Égiháborúkor a szentelt gyertya lángjánál égettek belõle.
A két Boldogasszony: Nagyboldogasszony és Kisasszony köze a gazdasági életben számontartott folyamatos idõszak. Szeged vidékén és Göcsejben azt tartják, hogy az ilyenkor ültetett tyúk az alátett összes tojást kikelti. Az õrségiek szerint az ekkor tojt tojás esztendeig sem romlik meg. A búzacséplés legalkalmasabb idõszaka. Az e napokon szellõztetett ruhákba nem esik bele a moly. Zalában ekkor gyûjtik a legtöbb orvosi füvet. A megigézettet Nagylengyelen ilyenkor szedett jófüvekkel füstölték.

20. Szent István
(A régiségben "Szent Király"; 1001-1038-ig uralkodott.)

Az ország és a nemzet mennyei patrónusa, istápja. Pogány nemzetsége-ink eredethagyománya, égi választottsága az Árpád-ház szentségi tekinté-lyében él tovább. István legendájának legarchaikusabb eleme, amikor is éj-szakának évadján életére törnek: az utód örökölni akarja az öreg király bölcsességét, mágikus szentségi erejét.
A Szent Király koronáját, a magyar Szent Koronát a középkorban élõ személyként tisztelték. A vele megkoronázott király a szertartás által nem-csak közjogi elismerésben, hanem István és Koronája szentségi karizmá-jában is részesült: integritás, sacralis contactus!
Az édesanyának, Saroltának Vajk születése elõtt a protomártír Szent István jelent meg álmában. Megjósolta, hogy fia király lesz, s parancsolta, hogy az õ nevét adják majd neki. Gézának az Isten angyala adta tudtul, hogy mûvét nem fejezheti be, mert kezéhez vér tapad; fia születik, akinek a földi korona után a mennyei korona is megadatik. Az egri székesegyházból min-den vasárnap körmenet indult a régiségben a Szent István templomba, az égi koronát elnyert Szent Király ereklyéinek köszöntésére.
István uralkodásának emberfeletti próbái adódtak: Imre korai halála, a pogánysághoz húzó törzsek megfékezése, az ország megvédése. Élete végén a Szent Koronával lelkét és nemzetét, az egész hazát Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Koporsójának dombormûképei-a Mennyei Királyt megil-letõ szimbólumok. A középkorban szakadatlanul zarándokoltak e kopor-sóhoz; idegenek is. Számtalan beteg lelte gyógyulását sírjánál, akadt olyan is, aki már útközben gyógyulását kapta. Hatalmas kõrakást halmoztak föl sírjánál a hálás meggyógyultak Székesfehérvár az õ ereje miatt válhatott szent magyar várossá.
A legenda szerint István Asztrikot küldte koronáért és áldásért a pápához. Az idõn a lengyelek fejedelme is követet küldött Rómába, Szil-veszter pápa el is készíttette részére a koronát, de az Úr Istvánt választotta. Asztrikkal a korona mellett Szent Keresztet is küldött a pápa, hogy azt István apostolsága jeléül majd elõtte vigyék. (A legújabb kutatások szerint a magyar Szent Korona készítése évszázadokkal megelõzte István korát. A pápa a koronát "visszaadta" a magyaroknak.) A magyar Szent Korona az örök királyi méltóságot jelenti, az egymás után következõ halandó királyok sorát. A XIV. századtól a tanúkat a Szent Koronára is eskették. A korona elhurcolása után, amint hazakerült, mindig, minden jobbra fordult. Egyes uralkodók, például Rudolf jól tudták, ha a koronát birtokolják, az országot is kezükben tartják. Rudolf lemondása után díszes menet hozta haza Prágából a koronát. Az õt fogadó tömeg eképpen köszöntötte: "Légy üdvözölve hazánknak isteni ere-je... Krisztus képe!"
A Szent Jobb, István király jobb keze, a magyarság egyik legtiszteltebb jelértékû ereklyéje. A Napot idézõ Szent Jobb tiszteletét az Aranybulla tör-vénybe iktatta. Az Úr csodát mûvelt: a király gyógyító és áldó jobbját meg-kímélte az enyészettõl. Ünnepi miséjében egyebek között ezt találjuk: "Szegd meg a kenyeredet az éhezõknek, s a szegényeket, a bújdosókat fogadd hazádba." A Szent Jobbra a XVIII. században Ragúzában akadtak rá. Mária Terézia hozatta vissza 1771-ben Bécsbe, majd nemsokára Budára került. Amerre vitték, az országutakat elözönlötte a jámbor nép. Megállt a munka, zúgtak a harangok, dörögtek a mozsarak. Az ereklye országjárása 1938-ban és 1986-ban megismétlõdött.
Boldogasszony után, Szent Márton mellett Szent István az ország patrónusa. Szerte a világon számos templomnak õ a védõszentje. (A brazíliai Sao Paolo államban Szentistvánfalva található!) Acoma mexikói indián falu templomának Szent István királyunk a védõszentje. Búcsúnapján, szeptem-ber 2-án szobrát kultikus tánc és ének kíséretében hordozzák körül.
Ikonográfiájában a Szent Koronát ajánlja föl Boldogasszonynak. István nemcsak a szent, hanem a történelmi héroszt is jelenti számunkra. Mária Te-rézia 1774-ben Szent István lovagrendet alapított. Szegeden a csizmaszár dí-szes, szívalakú kivágását "szentistvánkivágás"-nak nevezik. Csizmadiák, sza-bók, bányászok, pénzverõk védõszentje.
Az ócsádi szlovák legendában István király a Racsa nevû hegy belsejében rejtõzködik, a hegy tetején repedés tátong. Az erre legeltetõ pásztornak ré-gebben minden napon eltûnt itt egy-egy báránya. Bojtárját küldte utánuk, aki pár nap múlva került csak elõ. Õ mesélte, hogy a hegy belsejében tágas terembe jutott, ahol fegyveres katonák alszanak, lovon, s az egyikük Szent István király. A király azt mondta neki, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy fölszabadítsa népét, hazáját. A moldvai csángók balladaszerû énekében Szent István egykor majd "a világ minden népének szabadítója és királya lesz". Szlovák és morva legenda szerint a magyar haza földjén pogány ellen küzdõ szlovákokat a Szent Király, István segíti gyõzelemre. Bánáti román mondában a palotaépítõ István álmot lát, a mennybot három angyal száll le hozzá, s ezt mondják neki: mikorra elkészülnek palotáid, életedet általadod. A fõpapok ezt meghallották, s nyomban szentté avatták.

24. Bertalan
(Az igazi izraelita, akit az Úr a fügefa alatt látott meg.)

Elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált. Ikonográfiájában lenyúzott bõrét botra akasztva viszi a hátán. A Szent Koronán az alsó Pantokrátor mögött zománcképe teljesen takart, összetört. A szegedi szûcsök és a jászberényi csizmadiák patrónusa.
Legendája szerint indiai pogány királyok nemzetségébõl származik. Jézus hírét hallva "jöve zsidóságban", s Jézus tanítványa lesz. A Szentlélek eljövetele után visszament Indiába, ahol Astaroth templomában tüzes láncokkal kötözte meg a bálványt. A megátalkodott pogányoknak fekete szerecsen képében mutatja meg régi isteneiket, kinek szemébõl szikrák jönnek, torkából kénköves láncok, kezei izzó láncokkal hátrakötve. Bertalannak húsz esztendeig sem ruhája, sem lábbelije meg nem szennyesedett. Isten angyalai kísérték útjain, akik sem éhezni, sem fáradni nem hagyták; mindent tudott, minden nyelven beszélt.
Hazánkban a Bertalan templomok ünnepe, az oltalmába ajánlott faluk búcsúja egyben a változás, az õsz köszöntése is. A betakarítás, a hálaadás, a szántás-vetés élõkészítése, a segélykérés, az oltalomkeresés és a szüretkezdet is erre az idõszakra esik.
A privigyei szlovákok szerint gyógyít az e napon köpült vaj. Az e napon köpült vajból Göcsejben egy kanálnyit a vetõbúza közé tesznek, hogy csömölyös, törmelékes ne legyen; a lencsét megdörzsölik vele, hogy távol maradjanak a zsizsikek. A szlovénok Bertalankor gyógyító füveket szednek a hegyekben, s táncolva indulnak vissza a faluba. Országszerte azt tartják, hogy ilyenkor ér véget a kánikula, a kígyók a földben keresnek menedéket, csak az a kígyó marad a kocsicsapásban, hogy ott majd széttapossák, amelyik embert mart meg. A privigyeiek napjától már nem fürödnek a patakban, mert a "kígyó már belevizelt".

28. Ágoston(Egyházatya, 354- 430; a keresztény filozófiai gondolkodás alapító nagymestere, a magyar pálosok is az õ követõi.)

Legendájában egyszer, amikor a tengerparton sétált és a Szentháromság titkán elmélkedett, kagylóval játszadozó gyermeket pillantott meg. A gyer-mek a tenger vizét egy gödröcskébe akarta átmerni kagylójával; s Ágoston kétkedõ szavaira eképpen felelt: "sokkal könnyebb nekem a tenger vizét e lyukba merítenem, mint az embernek Isten lényét kifürkészni". Ágoston, "amint házába hazaérkezett, egy könyvhöz sem nyúlt többé, mert a gyermektõl többet tanult, mint a hiú, üres könyvekbõl". A Szûz hónapja az okoskodás idõszaka, de lehetõsége a bölcsességnek is. A Szûzzel a "bent" ideje érkezik el, Ágoston a bent példája hirdetõje: "Isten bensõmnek fénye, hangja, illata, tápláléka, s ölelése."
"Ez az, amit szeretek, midõn Istent szeretem.
De micsoda is ez?
Megkérdeztem a földet, azt felelte: nem én vagyok!
Megkérdeztem a földön mindent, s ugyanezt vallották.
Megkérdeztem a tengert, mélységeit s élõlényeit; azt válaszolták: Nem vagyunk Istened, - keresd felettünk!
Faggattam az illanó szellõt, ám a levegõ minden lakója ekként felelt:
Tévedett Anaximenes, - nem vagyunk Isten!
Megkérdeztem az eget, a napot, a holdat, s a csillagokat. Misem vagyunk az általad keresett Isten - felelték.
Így szóltam ekkor a testemet körülvevõ mindenséghez: Azt mondtátok Istenrõl, hogy nem ti vagytok! Beszéljetek hát valamit róla!
S felzúgtak hatalmas hangon: Õ teremtett minket! (Zs. 99,3.)
Kérdezõsködésem abból állott, hogy szemléltem õket, válaszuk pedig szépségük volt.
Ó jaj, késõn kezdtelek szeretni õsi, s új szépség, késõn kezdtelek szeret-ni!
Pedig bennem voltál, - én meg künn kerestelek, s idomtalan mivol-tommal belerohantam arányaival tündöklõ teremtett világodba!
Velem voltál - de én nem voltam Veled.
Azok szakítottak el Tõled, amik, ha Benned volnának, nem is léteznének.
(Végre) hívtál, kiáltottál felém és megtörted siketségemet.
Tündökölve ragyogtál, s elûzted vakságomat.
Illatod szétáradt, magamba szívtam és most Benned lélegzem.
Megízleltelek és most éhezlek és szomjazlak.
Megérintettél és lángra lobbant bennem a vágy békességed után!
Aggastyán szavunk föltehetõen az agostyán: "nagyszakállú ágostonrendi remete" szó fejleménye.

29. Nyakavágó János
(Keresztelõ Szent János "nyakavágásának", vértanúságának föltételezett emléknapja.)

Legendája szerint, amikor a hóhér tömlöcében fölkereste, az Úristenhez fohászkodott, s szelíden hajtotta nyakát a tõkére. Fejét a középkorban vagy kifaragták, vagy tál fenekére festették: érintése fejfájást gyógyított. A régi ember azt tartotta, hogy ünnepén nem tanácsos szabni, vágni. Fõvétele napján nem jó tálból enni, csak lábasból (a hóhér tálba csorgatta János vérét, s azon vitte a fejét az úrnõ elé). A ruszinok nem esznek semmit e napon, aminek feje adatott; böjt a görögkatolikusoknál, csak gyümölcsöt, dinnyét esznek, kést nem használnak. A káposztafejekre ütögetnek a németprónaiak: "Nyakavágó János könyörögj, hogy a káposztának szép feje legyen!"
A mohácsi vész Nyakavágó Szent János napján szakadt a nemzetre. A csatában részt vevõ Perényi Ferenc váradi püspök fejét a törökök levágták és Budára vitték Szulejmán szultánnak. Mohácson Nyakavágó János fogadalmi ünnep. A helybeliek szerint, ahogyan Heródes János fejét vétette, úgy vette a török nemzetünk, s királyunk fejét. A mohácsi temetõkápolna alapításának ideje: 1859; az abszolutizmus kora.